Hírek
2012.03.23.
Mérések szerint egy ideje ismét megerősödni látszik az ózonréteg. Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Légkör- és Tengerkutató Intézet potsdami kirendeltségének kutatója tanulmányában bemutatja, hogy milyen változások történtek az ózonlyuk léte miatt a Földre jutó káros UV-sugárzás mértékét illetően.
Az ózonréteg megközelítőleg az ezredforduló óta vastagszik. Az UV-sugárzás intenzitása azonban a légszennyezettség csökkenésével nemhogy visszaesett volna, hanem tovább növekedett. A jelenség a tiszta levegővel áll összefüggésben. A kén-dioxidot illetően nagy előrelépések történtek, a savas esőkért is felelős, egészségkárosító gáz manapság kisebb mértékben szabadul fel, mint néhány évtizede. A kén-dioxid a légkörben apró cseppeket alkot, amelyek visszaverik a napfényt és az UV-részecskéket is. Mivel csökkent a légszennyezés, ez a hatás is csökkent.
A montreali megállapodás, ami az ózonréteg védelmében olyan intézkedéseket vezetett be, mint az FCKW-gázok (fluor-klór-szénhidrogén-gázok) tilalma, sikeresnek bizonyult. Az FCKW-gázok koncentrációja csökkent, ám ezek hosszú élettartamú gázok, évtizedeken át jelen vannak a légkörben. Az FCKW önmagában kismértékben okoz ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válik. Ezek a nagyon alacsony hőmérsékletek csak a sarkköröknél fordulnak elő, ezért a Északi- és a Déli-sarknál nem figyelhető meg az ózonréteg állapotának javulása.
Forrás: Greenfo/MTI
2012.03.22.
A víz a földi élet forrása, víz nélkül egyetlen élőlény sem lenne képes létezni. A Víz Világnapja minden év március 22-én ennek jelentőségét igyekszik hangsúlyozni. A Földön már napjainkban is több mint egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. Ha tétlenek maradunk, emberek milliói juthatnak hasonló sorsra.
A Föld 70%-át víz borítja, ám ebből alig 3% édesvíz. A világ édesvízkészletének csupán 0,3%-a alkalmas közvetlenül emberi fogyasztásra, ugyanakkor a Föld népességének növekedésével és életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan az édesvíz iránti igény fokozatosan növekszik. Az igények növekedése miatt az édesvíz-gazdálkodás jelen formájában nem sokáig fenntartható. A hollandiai Twente Egyetem legújabb vizsgálata szerint a vízhiány már most is legalább 2,7 millió embert súlyt legalább egy hónapig minden évben. A készleteink végesek, így ha nem változnak a dolgok a fennálló helyzet biztosan nem fog javulni.
A márciusban zajló hatodik Víz Világfórumon a WWF legújabb vizsgálatának eredményeiről számolt be, mely szerint a vízforrások felhasználása miatt felmerülő érdekellentétek a jövőben elkerülhetetlenek lesznek. Az érdekellentéteket kormányzati, vállalati és kutatási programok segíthetnek megoldani, és döntéshozói szinteken kell preventív intézkedéseket hozni. Ezek hiányában a vízhasználat kapcsán kialakult problémák bonyolult és erőszakkal fenyegető konfliktusokat okozhatnak. A legfontosabb feladatok a vizek további szennyezésének megszüntetése, a rendelkezésre álló vízkészletek védelme, a vízfelhasználás fenntarthatóvá tétele. Mérsékelni kell az árvizek és aszályok negatív hatásait, illetve a vizes élőhelyek állapotának javításával meg kell előzni végső eltűnésüket. Mindezen célok eléréséhez az állami, az önkormányzati és a magánszféra összehangolt fellépésére van szükség.
"Életünk minden eleméhez szükségünk van vízre. Annak ellenére, hogy hazánkban szinte elképzelhetetlen, hogy ne jussunk friss ivóvízhez, emberek milliói szenvednek hiányt belőle nap mint nap. A Víz Világnapja remek alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet vizeink fontosságára, és az egyéni felelősségre. Meg kell ismernünk saját vízfogyasztásunkat, a vízlábnyom fogalmát és meg kell tanulnunk apró lépésekkel takarékosabban élni!" – szólít fel Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Az emberi fogyasztásra kerülő víz szinte mindig természetes környezetből származik, ezért kulcsfontosságú, hogy természeti környezetünk vízkészleteit is megóvjuk. Hazánk egyik legjelentősebb ivóvízforrása a Duna. A WWF Magyarország legjelentősebb vizes élőhelyekhez kapcsolódó programja is a Dunára koncentrál. A mellékágak és dunai szigetek eltűnőben vannak, pedig jelentőségük felbecsülhetetlen. A Mohács melletti Szabadság-sziget is a pusztulás útjára lépett, amikor egy keresztgáttal 40 évvel ezelőtt elzárták a víz útját. A WWF öt éves projekt keretein belül rehabilitálja a teljes sziget növényzetét, megbontja a víz útjában álló gátat, hogy szabad útja legyen a természet megújulásának. A Szabadság-szigeten ennek köszönhetően egyszer újra a fekete gólya fészkel majd, a vízi madarak paradicsoma helyreáll, és a mellékág újra halbölcső lehet, miközben a sziget túlpartján lévő Mohács ivóvízellátására jótékony hatással lesz a vizes élőhely helyreállítása.
Forrás: Greenfo/MTI
2012.03.20.
Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy a széndioxid-kibocsátáshoz hasonlóan szabályozná a műanyag bevásárlószatyrok használatát a környezet védelme érdekében, de a teljes tiltást sem zárja ki.
A Spiegelben ismertetett uniós szakértői tanulmány szerint 2020-ban fejenként évi 39 darabra kellene csökkennie a felhasználásnak a jelenlegi közel 200 darabról. Németországban most átlagosan 65 műanyag szatyrot használnak fel egy főre vetítve, igaz, sok boltban már fizetni kell a nylonzacskókért.
Az Európai Bizottság is gondolkodik ezen a fizetős megoldáson, bár a teljes tiltást sem zárja ki a lehetőségeket vizsgáló Janez Potocnik környezetvédelmi biztos. A szakértők állásfoglalása szerint az lenne a legjobb megoldás, ha kötelezően fizetni kellene a most még többnyire ingyenes szatyrokért - a német zöldek szerint például 22 eurócentet (hozzávetőleg 64 forintot) - , ami fedezné az előállítási és a környezetvédelmi költségeket.
A teljes tiltást nem javasolják a szakértők, mert az veszélybe sodorná az ágazatban tevékenykedő 275 vállalat több mint tizenhétezer dolgozójának a megélhetését.
Forrás: Greenfo/MTI
2012.02.21.
Nem csak szépek, de tartásuk egészséges is! A NASA kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy egyes dísznövények kifejezetten jó hatással vannak a beltéri levegőre, mivel képesek kiszűrni a körülöttünk lévő mesterséges anyagokból származó veszélyes gázokat.
Egyes építőanyagok, festékek, lakkok, ragasztók, műanyagok, tisztítószerek, nyomtató tinták, és a bútorokhoz használt rétegelt- illetve farostlemezek az egészségre nem éppen jótékony hatású anyagokat, például formaldehidet, benzolt, triklóretilént bocsáthatnak ki környezetükbe.
Beteg Épület Szindróma
Az ő környezetük a mi lakásunk levegője, ahol bizonyos koncentrációban megjelenve ezek az anyagok hangulatváltozást, illetve testi tüneteket (fejfájás, émelygés, szemgyulladás, bőrirritáció, stb.) okozhatnak. Ezen tünetek olyan gyakoriak lettek a nagyvárosok lakói - főleg az irodai dolgozók - körében, hogy már saját név alatt futnak: ez a "beteg épület szindróma" ("sick building syndrome", röviden csak SBS).
A megoldás viszont mindennél egyszerűbb: amellett, hogy érdemes lecsökkenteni a lehetséges szennyezőanyag- források számát, egyes dísznövények betelepítésével bármelyik lakásban javítani lehet a levegő minőségét.
NASA kutatás a növények gyógyító hatásairól
A NASA kutatói zárt, hegesztett plexiüveg alatt nevelt növények szennyezőanyag-felvételét vizsgálták úgy, hogy az elszigetelt levegőbe különféle kémiai anyagokat juttattak, és figyelték azok koncentráció-változását.
Kiderült, hogy nem csak a növények levelei, hanem gyökerei, sőt a talajbaktériumok is jelentős szerepet játszanak a koncentrációk csökkentésében! A kutatási eredmények, és 15 év saját tapasztalata alapján Kamal Meattle összegyűjtötte azt a néhány szobanövényt, amely kifejezetten alkalmas a levegő minőségének javítására.
Új-Delhiben egy óriási üzletközpontot láttak el gazdagon a legjobb hatású dísznövényekkel, és figyelték az ott dolgozók egészségét. Ők saját bevallásuk szerint energikusabbak lettek, és más modern épületekkel összehasonlítva, jóval kisebb volt körükben a légúti megbetegedések, fejfájás, szemirritáció előfordulása.
Nem is beszélve arról, hogy az épület energiaigénye több mint 15%-al csökkent, hiszen a szellőztetés egy részét maguk a növények megoldották.
A 3 "JOKER" növény
1. Areca pálma: "a nappali szoba növénye", ugyanis nap közben rengeteg oxigént termel, ezen kívül kellemesen párássá teszi a levegőt, és képes kiszűrni a szennyező anyagok egy részét.
2.Anyósnyelv: "a hálószoba növénye", mert éjszaka termeli az oxigén nagy részét. Benzol és formaldehid megkötésére kifejezetten alkalmas.
3.Szcindapszusz (szobai futóka): "a specialista", formaldehid és más illékony szerves vegyületek eltávolítására is alkalmas.
További elsőrangú szobanövények
Félbibe (Hemigraphis alternataa), közönséges borostyán (Hedera helix), viaszvirág (Hoya cornosa), klárisfű (Asparagus densiflorus), bíbor pletyka (Tradescantia pallida), kúszó filodendron (Philodendron scadens), zöldike (Chlorophytum comosum), illatos dracéna (Dracaena fragrans), csüngőágú fikusz (Ficus benjamina), vitorlavirág (Spathiphyllum `Mauna Loa'), rákvirág (Aglaonema modestum), gyompálma (Chamaedorea sefritzii)
Forrás: Napidoktor
2012.02.15.
A XXI. század legjelentősebb szabadalmainak többsége feltehetően tengeri eredetű lesz. A szárazföld élővilágát ugyanis gyakorlatilag már teljesen feltérképezték a kutatók, a Föld kétharmadát borító tengerek összetételének viszont még alig 1-2 százalékát ismeri az ember. Az Európa legnyugatibb csücskében, a breton partok mentén található Finistere megyében mintegy ötven kis- és középvállalkozás a tengeri biotechnológia államilag is támogatott úttörő jellegű fejlesztéseivel foglalkozik az orvos- és gyógyszerkutatástól kezdve az élelmiszeriparon át a kozmetikai újításokig. A Finistere-ben ezer főt foglalkoztató ágazat kutatói - a megyében működő tíz felsőoktatási intézmény laboratóriumaival együttműködve - 124 világszabadalmat jegyeztek már be az utóbbi évtizedben. "Olyan termékeket ajánlunk, amelyeket az emberek még nem is keresnek" - hangsúlyozta Marc Hémon, a több tucat tengeri eredetű gyógyszeripari termék piacra dobásával foglalkozó Yslab vezetője.
Ágymelegítő moszatok
Bretagne tengeri forrásait a helyiek korábban is hasznosították. A partok mentén összegyűjtött, ásványi sókban gazdag tengeri moszatokkal a XIX. században a termőföldet javították fel, a XX. században pedig elégették az algákat, majd a száraz, meleg anyagot zsákokba tömve, ágymelegítőként vagy - jódtartalma miatt - sebgyógyításra használták hagyományos népi gyógymódként - mesélte gyermekkori élményeit Marie-Francoise Le Guen megyei képviselő.
A tudományos szintű felhasználás a kilencvenes években kezdődött, amikor is molekuláris szinten kezdték kutatni a tengeri moszatok összetételét. Az algák szinte minden létfontosságú elemet koncentrált formában tartalmaznak, ezért alig találni ezeknél jobb vitaminforrást. A megye 1200 kilométeres partszakaszán fellelhető több száz algafajból azonban csak mintegy tucatnyi hasznosítható. Mivel csak tudományos módszerekkel lehet ezeket azonosítani, a szépségápolásban és az élelmiszeriparban közkedveltté vált vörös- és barnaalgákat - amelyeknek a víz mellett csak egy kis napsütésre van szükségük a gyors fejlődéshez - általában színük alapján különböztetik meg a közönséges zöldalgáktól.
A megye északi csücskében, egy apró településen, Plouguerneau-ban működik az a cég, amely alig 15 év alatt a kozmetikai ipar egyik legfőbb algatermelőjévé vált. André Prigent évi 9 millió eurós forgalmat lebonyolító családi vállalkozásának előnye, hogy a teljes feldolgozási folyamatot kézben tartja. A kitermelést követően 24 órán belül tartósítják az algában található hatóanyagokat (ásványi sók, nyomelemek, poliszacharidok, vitaminok, aminosavak, proteinek), az ipari jellegű szárítási folyamat után porokat vagy kivonatokat készítenek belőlük vizes oldat formájában, majd ezeket használják fel a különböző szépségápolási készítményekben. Az évi 10 ezer tonna algából előállított termékek 75 százaléka exportra készül. Az ötven megrendelő ország között előkelő helyet foglal el Magyarország: a Thalion márkát ötven hazai szépségszalonban és wellness szállodában forgalmazzák.
Pirítósra kenhető algakrém
Az alga fokozza az anyagcserét, ezért alapvető összetevője a narancsbőr elleni bőrfeszesítő és karcsúsító, alakformáló bőrápoló termékeknek. Az arcápoló kozmetikumok közül - elsősorban A- és E-vitamintartalma miatt - az öregedő bőr ápolására használják, de a levegő szennyezettség okozta bőrkárosodások ellen, sőt hidratálására is kiváló alapanyag az alga.
A tengeri moszatokból készült Alginate évtizedek óta közkedvelt természetes étrend-kiegészítő, illetve tartósítószer az élelmiszeriparban. Az algát önmagában pár évvel ezelőtt azonban még egyáltalán nem fogyasztották a franciák. A népszerű japán konyha hatására viszont mára egyik alapanyaga lett az egészséges táplálkozás jegyében folyamatosan megújuló francia gasztronómiának. A breton partvidéken ma már hét sikeres vállalkozó termeli és forgalmazza az elsősorban bioboltokban kapható, hagymával vagy uborkával ízesített, pirítósra kenhető algakrémeket, -salátákat és -tésztákat.
Marie Dominique és Patrick Plan akkor kezdett az algatartalmú élelmiszerek előállításával foglalkozni a kilencvenes években, amikor azoknak még egyáltalán nem volt piacuk Franciaországban. Akkoriban évi néhány kiló algát dolgoztak fel, jelenleg több száz tonna moszatból készítik a Marinoe márka mintegy negyven termékét. Az alapítók szerint az alga olyan, mint bármelyik más zöldség: mindenre felhasználható, még süteményben is kiváló töltelék lehet, de ők elsősorban kecskesajthoz ajánlják.
A természetes megoldás a tengerparton hevert.
A breton halászok egyszerű csaliként használták azt a közönséges tengeri férget (Arenicola marina), amelyben Franck Zal, a tudományos akadémia megfelelőjének számító CNRS kutatója valóságos kincsre lelt. Több évig tartó vizsgálatai során bebizonyította, hogy az állat hemoglobinja kísértetiesen hasonlít az emberi vörösvértestekre, így csökkenthető a világszerte egyre súlyosabb gondot jelentő vérhiány. A gyógyszeripari cégek akkor már közel negyven éve keresték a megoldást a vér utánpótlására, és addig a legígéretesebbnek az ember és a szarvasmarha hemoglobinjából származtatott mesterséges molekulák ígérkeztek. Pedig a természetes megoldás az ember orra előtt, a tengerparton hevert.
A találmány szabadalmaztatása után a kutató 2007-ben egy breton városban, Morlaix-ban létrehozta saját kutatócégét, a Hemarinát. Meg volt arról győződve, hogy a tengeri féreg hemoglobinja kiválóan alkalmazható szervátültetésnél a szervek szállításához szükséges tartósítószer összetevőjeként, illetve a vér pótlására a nagy vérveszteséggel járó baleseteknél vagy harci sérülések esetén. Mégpedig közvetlenül a sérülést követő másfél órában, hogy az emberi agy ne szenvedjen maradandó károsodásokat a szakszerű segítség megérkezéséig. Egy amerikai tudományos konferencián tartott előadása után a kutatót a repülőtéren érte az amerikai hadsereg képviselőjének hívása: azonnali szerződést ajánlott a breton cégnek, hogy por formájú művért szállítson az amerikai katonák számára, akiknek azóta van legalább egy tasakkal ebből a hátizsákjukban. A franciaországi transzplantációs műtétekhez pedig várhatóan 2013-ban kerül kórházi forgalomba a találmány.
Biogyógyszereké a jövő
Zal egyébként bizonyos abban, hogy a biogyógyszereké a jövő, mert azokat nem lehet másolni, csak jogvédelem alatt álló szabadalomként forgalmazni. A mesterséges molekulákból kifejlesztett gyógyszerekre ugyanis csak viszonylag rövid ideig vonatkozik védettség, azt követően olcsón hozzáférhető generikumokká válnak, és az a fejlesztőnek már nem hoz anyagi hasznot. Ezért véleménye szerint a befektetőknek is a természetes megoldásokat kínáló tengeri kutatások támogatása áll az érdekében.
A ManRos biotechnológiai kutatócéget is egy korábbi CNRS-kutató, Laurent Meijet hozta létre a párizsi Descartes Egyetem professzorával, Hervé Galons-nal közösen közvetlenül az Atlanti-óceán partján, Roscoffban. A magánvállalkozásként működő laboratórium tengeri szivacsok molekuláiban keresi egyes rákbetegségek és a leukémia, az Alzheimer-kor, valamint a genetikus vesebetegségek ellenszerét. Az év egy részét New Yorkban töltő kutatók sajnálatosnak tartják, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor a kiváló francia szakembereket a közpénzből fizetett kutatóhelyek azonnal nyugdíjazzák. Ezért többségük már ötven éves kora előtt elhagyja az egyetemi pályát, és saját céget alapítva a magánszektorban helyezkedik el, ahol élete végéig kutathat, és a nemzetközi piacon szabadalmaztathatja fejlesztéseit.
Forrás: greenfo/MTI
2012.02.02.
A Nemzetközi Valutaalap sürgeti a tömegközlekedés hatékonyabbá tételét, azonban nem ajánlja az erre fordított állami támogatások csökkentését – derül ki abból a levélből, amelyben az IMF magyarországi képviselője válaszol a Levegő Munkacsoport kérdéseire. Irina Ivasenko szerint az IMF azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy teljes egészében ismerje el a költségvetésben a tömegközlekedésnek nyújtandó támogatásokat ahelyett, hogy évről évre alulterveznék azokat, és utána év közben arra kényszerüljenek, hogy támogatást adjanak a fizetőképesség fenntartása, a tőke növelése, illetve az adósságok kifizetése érdekében.
Ugyanakkor, amennyiben a kormány csökkenteni akarja a támogatásokat és a tömegközlekedés adósságállományát, akkor ezt egy értelmes szerkezeti átalakítási terv keretében kell megvalósítania, egyébként a támogatások elkerülhetetlenül növekedni fognak és az adósságok ismét felhalmozódnak.
A Levegő Munkacsoport is ugyanezt javasolja a kormánynak évek óta. A szerkezetátalakítás azonban csak úgy lehet sikeres, ha nem csak a tömegközlekedési vállalatokra korlátozódik, hanem a teljes közlekedési rendszerre és a településfejlesztésre is, hiszen ezek alapvetően meghatározzák a tömegközlekedés működésének hatékonyságát. A civil szervezet már részletesen kidolgozott javaslatokat juttatott el a kormánynak, amelyek megvalósításával jelentősen növelhető a tömegközlekedés vonzereje, így az utasok száma és ezzel együtt a bevételek is.
A Levegő Munkacsoport kérdései és az IMF válaszai magyarul és angolul itt tekinthetők meg.
A magyar tüzeléstechnikai mérőműszer gyártás 15 éves múltja és jövője a kéményseprőipar szolgálatában
A Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt. a Stiebertech Bt. és a Stieber és Társai Kft. jogutódjaként 15 éve képviselteti magát a tüzeléstechnika és kéményseprőipar piacán. Ez időszak alatt, több mint 5000 egyedi mérőkészüléket gyártott le, mellyel a tüzeléstechnikai szakemberek és a kéményseprők munkáját elősegítette.
Ezek az egyedi mérőkészülékek kifejezetten a magyar piac igényeinek és a magyarországi ipari környezetnek megfelelően lettek kifejlesztve, igazodtak a kis és közép vállalkozások beszerzési igényeihez, és a magyarországi ügyfélgondozási elvárásokhoz. A fejlesztési szempontok nem a formatervezett kivitelt, hanem a robosztus műszerházat és a könnyű kezelhetőséget helyezték előtérbe, így valamennyi készülékünk hosszú életű karriert futott be. Míg az európai gyártók többnyire 3 évre tervezték készülékeiket, a mi termékeinkből 10-12 éves készülékek is visszakerülnek szervizre, kalibrálásra és további üzemeltetésre. Büszkék vagyunk arra, hogy nagy magasságból leejtett vagy összetört házú esetleg megégett házú műszereink is biztonságos mérést szolgáltattak mindaddig, míg a megrendelő rá nem szánta magát a nagy felújításra. Ellentétben a vezető európai gyártókkal cégünk nagy hangsúlyt fordított a műszerek hazai gyors szervizelhetőségére, mely nem fő darab cserével, hanem a tényleges hiba
feltárásával és kijavításával került kivitelezésre. Minden szerviz műveletet akkreditált kalibrálás kísér, melyhez kapcsolódóan a műszer mérési paramétereit ellenőrizzük, mérési pontosságát után állítjuk, és ezt követően kalibráljuk. Számos esetben előfordult, hogy európai műszergyártók termékeinek elhangolódása után a magyarországi pontosság ellenőrzés és beállítás nem volt megvalósítható, így a kalibrálás csak a pontatlan érték leolvasásából és dokumentálásából állhatott. ez a hibát cégünk a kezdetektől fogva tudatosan kezelte, és a beállíthatóságot szem előtt tartva fejlesztette termékeit. Szakszervizünk és akkreditált kalibráló laboratóriumunk 25 gyártó több mint 70 termékére szakosodott, így a saját gyártmányaink szervizével együtt évente több. mint 1700 műszerjavítást és ugyanennyi kalibrálást hajtunk végre. A kéményseprőipar számára kifejlesztett mérőkészülékeink több generációnk keresztül jutottak el mai korszerű formáikba, de mindegyikük több, mint 10 éves gyártási múltra tekint vissza.
A főbb műszercsoportok az alábbiak:
Cégünk megújult lendülettel 15 fős létszámmal folyamatosan tervezi és fejleszti a fenti műszerek újabb, megbízhatóbb és formatervezettebb példányait, hogy megfeleljen a hazai piac megújult elvárásainak. Ügyfélgondozásában és szolgáltatásaiban egyedülálló módon kezeli hazai ügyfeleit, és terjeszkedik a környező országokban. Hiszünk abban, hogy van létjogosultsága a magyar gyártásnak a magyar tulajdonú cégeknek és az emelt színvonalú szolgáltatásnak.
Stieber József ügyvezető
Az ipari és kommunális szennyvízkezelés gyakori problémája a kén-hidrogén mentesítés. A kommunális szennyvízátemelő telepek elhelyezkedésükből adódóan erős szaghatással hívják fel magukra a lakosság figyelmét. Ezen szaghatás okozója az a néhány kén-hidrogén termelő baktériumfaj, melynek szaporodása ma már korszerű oxigénadagolásos és mikrobiológiai módszerekkel megszüntethető. Mindezen eljárások alapja a folyamatos monitoring, mely magára a kén-hidrogén gáz koncentrációjának mérésére alapul. Ha megnézzük ezen gázkomponens mérésének technikai megoldásait, azt találjuk, hogy széles skálán mozognak lehetőségeink. Ezek azonban a mérési elvekre vonatkoznak, és nem tükrözik a gyakorlati alkalmazhatóság lehetőségeit.
Tekintsük át most a leggyakrabban alkalmazott mérési módszereket.
A, Diffúz félvezetős gáztávadó fej elhelyezése közvetlenül a csatornatérben. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy az érzékelő szenzor kedvező árfekvésű és mintavételi szivattyút nem tartalmaz. A korrozív és agresszív gázok és gőzök közvetlenül nem csapódnak le a szenzorfejre mivel az kb. 3 °C-on izzó félvezető lapkát tartalmaz, mely a szenzor burkolatot is harmatpont fölé fűti. Hátránya azonban a módszernek, hogy alapérzékenysége gyenge kb. 20-30 ppm-től szolgáltat megbízható jelet, és ezáltal közvetlen szabályzásra nem alkalmas. Nullpont ingadozása és mérési eredmény reprodukálható képessége rosszabb, mint 10%, ezért az ilyen érzékelőket heti rendszerességgel kellene kalibrálni. Tapasztalatunk szerint a felhasználó ezt nem teszi meg, ezért az ilyen érzékelőkkel felépített monitoringok többnyire működésképtelenek. Legnagyobb problémájuk mégis abban rejlik, hogy hirtelen áradások esetén a szenzorfej víz alá kerül, és ilyenkor a javítás költsége jelentős.
B, Elektrokémiai cellás gáztávadó fej elhelyezése közvetlenül a csatorna térben. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy igen jó pontosságú, nagy nullpont stabilitású és jó reprodukálható képességgel rendelkező szenzorokat készítenek, melyek alacsony tartományban 2-3 ppm-es mérési eredményt is megbízhatóan szolgáltatnak. Hátrányuk azonban, hogy az agresszív gázok és gőzök lecsapódnak az érzékelőkben, és igen rövid idő alatt tönkreteszik azt. Az ilyen berendezések csak akkor működnek megbízhatóan, ha érzékelő szenzoraikat 3-6 havonta lecserélik. Ez azonban költséges megoldás, melyet a felhasználó nem alkalmaz ezért ez a mérési módszer is használhatatlan a telepített berendezések esetében. Természetesen ezek a fejek sem szeretik, ha szennyvíz alá merülnek, sőt az ilyenkor fellépő javítási költség magasabb, mint a diffúz félvezetők esetében.
C, Diffúz félvezetővel felépített extraktív mintavétel lényege, hogy a mintagázt egy csővezetéken keresztül elemzőszekrénybe szívjuk, ahol vízdugóval ellátott biztonsági berendezést alkalmazunk, mely megakadályozza a szennyvíz közvetlen felszívását. Nincs szükség a mintagáz szárítására, mivel az érzékelő felületén a korrozív gázok és gőzök nem csapódnak ki. Ez a legolcsóbb extraktív elemzési módszer, melynek hátránya a rossz nullpont stabilitás, és reprodukálható képesség, valamint a gyenge alapérzékenység. Alkalmazható minden olyan technológiánál, ahol 20 ppm feletti mérési eredmények riasztással történő jelzése szükséges.
D, elektrokémiai érzékelővel felépített extraktív mintavétel. Az eljárás a C pontban leírtak szerit történik, kiegészítve egy mintahűtő egységgel, mely a gázt 5°C alá hűtve egy perisztaltikus vízszivattyú segítségével eltávolítja annak kondenzátum tartalmát, és a hűtött száraz gáz nem tesz kárt az érzékelőben. Hátránya a módszernek, hogy drágább a C pontban leírtaknál, előnye azonban a jó nullpont stabilitás, a kedvező reprodukálható képesség és a 2-3 ppm-től már megbízható mérési eredmény.
Cégünk az elmúlt 10 évben számos berendezést telepített mind a négy ismertetett módszerrel és eközben figyelemmel kísért a piacon megtalálható technikai megoldásokat, és azok gyakorlati alkalmazását. Megállapítottuk, hogy a csatornában elhelyezett érzékelő fejek hosszútávon jelentős üzemeltetési költséget hoznak a megrendelő számára. Igaz ugyan, hogy ezen berendezések bekerülési ára, mintegy felét teszik ki az extraktív mérőszekrényeknek, de nem váltja be a vele szemben támasztott igényeket, és a gyakori áradások teljes egészében tönkreteszik a fejeket. Hosszútávon megbízható megoldást csak az elektrokémiai cellával felépített extraktív mintavétel hozott, melyeknél az alábbi technikai szempontokat vettük figyelembe:
1. A mintavételi helyet úgy jelöltük ki, hogy az reprezentálja a várt eredményeket, de csak nagyobb áradmány esetén kerüljön elöntésre.
2. A mintavételi cső végére speciális szűrőt helyezünk a nagyobb szemcsék fennakadása érdekében.
3. A csatorna téren kívüli csőszakaszt leszigeteljük, illetve ha szükséges megfűtjük, elkerülve a kifagyás veszélyét.
4. Az elemző szekrényt olyan közel helyezzük a mintavételi ponthoz, amennyire csak lehet.
5. Az elemző szekrényt hőszigeteljük és termosztáttal ellátott szellőztetés/fűtés vezérlést építünk ki.
Mindig lesznek olyan cégek, akik az olcsóbb elemzési módszereket választják, azonban egyre nő azok száma, akik előtérbe helyezik a megbízható, eredményes megoldásokat, mérőszekrényünket nekik ajánljuk.
Referenciáink:
Dunamenti Regionális Vízművek
Fővárosi Csatornázási Művek
Stieber József ügyvezető